Liptód bemutatása és története

Liptód a Geresdi-hátság déli vonulatán, egy észak-déli irányú völgyben, Maráza és Erdősmárok szomszédságában fekszik. Könnyű elkerülni, hiszen főutak ide nem vezetnek és a közelben épült új autópályáról is ritkán kanyarodnak le felfedezni Baranya ezen szegletét. Pedig érdemes az alig több mint kétszáz lelket számláló településre időt szánni.

A községet  a török hódoltságig kizárólag magyarok lakták. Az 1690-es években a lakosság összetételében változás következett be, mivel itt telepedett le a juhtenyésztéssel, pásztorkodással foglalkozó szerb és rác nemzetiségű lakosság. A jelenlegi németajkú lakosság az 1751-es évtől kezdődően telepedett le, kiépítették saját infrastruktúrájukat, meghonosították saját szokásaikat.

A Mindenszentek tiszteletére felszentelt, késő barokk stílusban épült Római Katolikus Templom 1788-ra készült el. A főoltár néhány évtizeddel későbbi alkotás. Magyarországon egyedülálló sajátosság az 1905-ben készült stációk, melyeket egy tiroli fafaragó keze munkáját dicsérik.

A 19. század a kemény munka és a biztos gyarapodás korszaka. Az itt lakók szőlőt vásároltak, pincét építettek, állatot tartottak. Néhány helyen még ma is láthatóak az eredeti hosszútornácos, vakolatdíszes házak és a tágas gazdasági épületek.

Az 1950-es években a községnek saját Tanácsa volt. Az 1960-as évektől Babarc központtal Közös Tanács jött létre. Majd az évek folyamán megindult Liptód község sorvasztása. Megszűnt a bölcsőde, az óvoda, később pedig az iskola is. Az 1970-es évektől már négy település, (Babarc, Liptód, Szajk, Versend) Közös Tanácsa működött, mely időszakban már építési tilalom is vonatkozott Liptódra. Mindezek a fiatal generáció elköltözését eredményezték, ami a lakosság radikális csökkenésével járt. Ezen korszak összes pozitív eredménye az aszfaltozott bekötő út, az elektromos hálózat kiépítése, valamint a vegyes boltban és a tanácsházán elérhető kurblis telefonvonal volt. A tanácsi rendszer utolsó ajándéka, a település belterületén lévő utcák aszfaltozása.

A rendszerváltást követően a falu saját Önkormányzatot választott és ismét fejlődésnek indult. Az első tizenkét évben kiépült a vízvezeték, a telefonvezeték, a kábel TV rendszer. Járdák kerültek felújításra és játszótér épült.

Később megnyílt ismét a községi könyvtár, létrejött a Teleház ingyenes internet szolgáltatással. Elkészült a Fiatalok Háza és az Önkormányzati Vendégház. Folytatódott a járda felújítás, elkészült a Községháza akadálymentesítése és díszudvara, valamint a nyílászárók cseréje, mely összességében nagyon szép látvány az itt lakóknak. A falu Római Katolikus Temploma országos hírű, egy kis ékszer az itt élők számára. Betekintést engedünk a közösségünk életét színesítő rendezvényekbe. A településen élőknek fontos a hagyományok megőrzése, ennek érdekében ma is megrendezik az évente szokásos télűzést (hutzlkretje), a húsvéti kerepelést, a pünkösdi fesztivált, a karácsonyi betlehemezést.

------------------------------------------------------

Liptód liegt am südlichen Zug vom „Geresd“-Höhenrücken, in einem Tal mit Nord-Süd Richtung, in der Nachbarschaft von den Gemeinden Maráza und Erdősmárok. Unser Dorf ist leicht zu „übersehen“, da keine Hauptstraßen zu uns führen. Auch von der naheliegenden, neugebauten Autobahn biegen Besucher nur selten zur Entdeckung dieses Winkels von Baranya ab. Es lohnt sich jedoch, der Gemeinde mit mehr als zweihundert Einwohnern ein wenig Zeit zu widmen.

Liptód war bis zur Türkenherrschaft ausschließlich von Ungarn bewohnt.  In den 1690er Jahren veränderte sich die Zusammensetzung der Einwohner, weil sich hier die Serben und Raizen angesiedelt hatten. Diese Bevölkerung beschäftigte sich mit Schafzucht und Hirtenschaft. Die derzeitige deutschsprachige Bevölkerung siedelte sich seit 1751 an, sie haben ihre eigene Infrastruktur ausgebaut und ihre eigenen Bräuche verbreitet.

Die Bauarbeiten der römisch-katholischen Kirche in spätem Barock-Stil wurden im Jahre 1788 fertig gestellt. Die Kirche wurde zur Ehre der Allerheiligen geweiht. Der Hauptaltar wurde später, erst nach einigen Jahrzehnten geschaffen. Die im Jahre 1905 errichteten Stationen sind einzigartig in Ungarn, die von einem Schnitzer aus Tirol gefertigt wurden.

Das 19. Jahrhundert war die Periode von harter Arbeit und sicherem Wachstum. Die hier Wohnenden haben Weingarten gekauft, Keller gebaut, Tiere gezüchtet. An einigen Stellen sind auch noch heute die originalen Bauernhäuser mit Laubengang, Zierwandputz und großen Wirtschaftsgebäuden zu sehen.

In den 1950er Jahren hatte Liptód einen eigenen Gemeinderat. In den 1960er Jahren wurde mit der Zentrale in Babarc ein Gemeinsamer Gemeinderat gegründet. Danach begann die langsame Abtötung vom Dorf. Kinderkrippe, Kindergarten und später auch die Schule wurden geschlossen. Seit den 1970er Jahren hatten bereits vier Gemeinden (Babarc, Liptód, Szajk, Versend) einen gemeinsamen Rat, in diesem Zeitraum galt für Liptód sogar Bauverbot. Diese Umstände führten dazu, dass die junge Generation wegzog, und dadurch sich die Bevölkerung radikal verminderte. Die einzigen positiven Ergebnisse dieser Periode waren die asphaltierte Verbindungsstraße, der Ausbau von Elektrizität, sowie die in dem Kleingeschäft und Rathaus erreichbares „Kurbeltelefon“. Das letzte „Geschenk“ vom Rathaus-System war die Asphaltierung der Straßen innerhalb der Gemeinde.

Nach der Wende hat Liptód eine eigene Selbstverwaltung gewählt, und begann sich wieder zu entwickeln. In den ersten zwölf Jahren wurden Wasserleitung, Telefonleitung, Kabelfernsehsystem ausgebaut. Gehwege wurden saniert, und ein Spielplatz gebaut.

Später wurde wieder die Gemeindebibliothek eröffnet, und das sogenannte „Telehaus“ mit kostenlosem Internetzugang errichtet. Das Haus der Jugendlichen und das Gästehaus der Gemeinde wurden aufgebaut. Die Sanierung der Gehwege wurde fortgesetzt, das Gemeindehaus wurde behindertengerecht umgestaltet und sein Zierhof fertig gestellt, sowie Fenster und Türen wurden gewechselt. Als Ergebnis kann man heute ein sehr schönes Gesamtbild bewundern.

Die römisch-katholische Kirche ist landesweit berühmt, sie ist eine kleine Perle für die Dorfbewohner. Wir zeigen gerne auch unsere Veranstaltungen, die die Vielfältigkeit unseres Lebens darstellen. Die Bewahrung unserer Bräuche ist sehr wichtig, so werden bis heute die jährlichen Feste wie Winterverjagen (Hutzlkretje), Osternklappern, Pfingstfestival und Christgehen zu Weihnachten gepflegt.

Friss hírek

2017. 08. 18.
  Eladóvá vált Liptód Község Önkormányzatának tulajdonát képező vendégház. A házban 2 kis szoba, fürdőszoba, konyha található.Terület nagysága: 0,...
2016. 03. 25.
Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a “Schweineschlachten Liptód/Litowr 2004” című film felkerült a Sulinet “Örökségtár” E-tudásbázisába! A filmet...

Friss események

2017. 05. 17.
    Liptód Község Önkormányzata és a Liptódi Német Nemzetiségi Önkormányzat szeretettel meghívja Önöket a hagyományos Pünkösdi Találkozónkra!   A...
2017. 05. 17.
Teljesítménytúra a Mecsek Egyesület szervezésében 2017. 06. 04. vasárnap Rajt és cél: Liptód, Polgármesteri Hivatal, Dobó István u. 1. (templom,...
2016. 10. 18.
Meghívó Szeretettel meghívjuk az október 30-i Liptódi Búcsú valamennyi programjára! Program:14.00 Szentmise. Plébános: Bognár Attila A Szentmise után...